Annyira szuperlatívusz, hogy már kedvem sincs írni róla. Miközben keresem a magasröptű gondolatokhoz társítható szavakat, közben rájövök: az az én igazi nagy problémám, hogy mindent meg akarok magyarzáni, mindent le akarok írni, sorolni és rangsorolni. Szóval így vagyok a Balázs Elemér Grouppal is...Gondolkodtam azon, hova soroljam be őket, melyk képzeletbeli fiókot nyissam ki a zenéjük által kiváltott érzelmek, gondolatok megfogalmazásához szükséges szavakért. De nem. Ma nem dumálok. Ma nincs kedvem hozzá. Ma csak zenét hallgatok, egész este ugyanazt.
Amugy azért azt el kell mondjam, hogy ami az elmúlt néhány évben történt Nagyváradon a zenei (főleg jazz) élet szempontjából mind mind a Posticumnak, illetve a Jazzlandnek köszönhető. Akarunk még sok ilyen felejthetetlen koncertet!
Késő esti ZÓNA
9 éve
1 megjegyzés:
Így ahogy emlékeztetsz rá, ezután jobbank látom átaludni minden vasárnapot... s akkor már a hétfőt is, ha lehet.
Megjegyzés küldése